A stressz szervezetünk válaszreakciója a fenyegető szituációkra, hogy az felkészülhessen a harcra vagy menekülésre. Ám a folyamatos stressz olyan, mintha egyfolytában készültségi állapotban élnénk; a vészhelyzetek specialistája, a szimpatikus idegrendszer lép működésbe, testünket elárasztja az adrenalin és a kortizol, és hatalmas energiákat mozgósít, hogy éber maradjon és bármikor reagálni tudjon.

Azonban napjaink feladatai és elvárásai olyan nyomással nehezednek ránk, ami miatt állandó felfokozott idegállapotban és stresszben élünk, megragadunk ebben a riadókészültségi és védekezési állapotban.

Ám az állandó stressz és túlélő üzemmódból szervezetünk már nem képes visszaállni normális egyensúlyi állapotába és teljesen kimerül. Kevésbé tudunk kreatívan, józanul gondolkozni, inkább ösztöneinkre hagyatkozunk.

A boldogság is lehet stresszes?

Ahogy stressztűrő képességünk sem egyforma, az is egyéni, hogy ki mit él meg stresszként. Minden jelentősebb életesemény változást és alkalmazkodást követel, ezért akkor is megterhelő lehet számunkra, ha alapvetően pozitív (pl. munkahelyváltás vagy előléptetés, költözés, házasság, új családtag érkezése stb.)

Holmes és Rahe amerikai pszichiáterek egy az 1960-as években egy olyan skálát dolgoztak ki, melyek 41 fontos, pozitív vagy negatív életeseményt jelöltek meg, melyet életünk során általában megtapasztalhatunk.

Az Életesemény Skála egy lista, amelybe az életünket meghatározó, befolyásoló pozitív és negatív események kerültek, melyek mellé adott pontszámokat rendeltek.

Ezek az élet számos területét érintik az egészségi és családi állapottól, a gazdasági helyzeten át a munkáig.

Az adott pontokat összeadva meg tudjuk állaptani, hogy az elmúlt évben milyen mértékű stresszben volt részünk, és ez mennyire veszélyes az egészségi állapotunkra nézve.

Persze ebben a listában nem szerepelnek a mindennapok stresszfaktorai, mint a reggeli dugó és késés miatti idegeskedés, a párkapcsolati konfliktusok vagy a hétköznapi anyagi gondok.