Az alig stresszes világunkban mindenki rohan valahová valamit hajszolva. Gyakran azt sem tudjuk miért és hova. A nyomás folyamatos. Egy részét a környezet, másik részét mi magunk generáljuk.
A stressz mindig jelen van valamilyen formában. Természetes velejárója létezésünknek, hisz nagymértékben elősegíti fennmaradásunkat, csak nem mindegy hogy milyen formában és milyen mértékben élünk vele. A pszichés stressz bizonyítottan rontja a szervezet védekezőképességét, tehát közvetve, vagy közvetlenül, de a lelki problémák testi megbetegedéshez vezethetnek.
Ma már egyre inkább előtérbe kerül az az irányzat a modern medicina által is, hogy a betegség feltárását és gyógyítását nem különálló folyamatként tekintik, hanem a beteget, mint egy teljes egységet teszik a gyógyítás középpontjába, akinek nem lehet különválasztani a lelkét és a testét. Ha bár több terapeuta is részt vesz a gyógyítási fázisaiban, de az eredménynek ugyanoda kell eljutnia, mert ha mindig csak egy szegmenst veszünk ki ebből a komplett rendszerből, a kimaradó részek visszafordíthatják a gyógyulási folyamatokat.
A pszichoszomatika kifejezést Heinroth használta először 1818-ban. A pszichoszomatikus medicina olyan irányzat, amely a testi, lelki társadalmi kölcsönhatásokat is vizsgálja betegség keletkezésében, lefolyásában és kezelésében.
A betegségek feltárásának folyamatában a tradicionális keleti gyógyító rendszerek esetében ez a szemlélet a kiindulópont. Rendszertől függetlenül a tüneteket és betegségeket mindig összefüggésbe tudják hozni valamilyen lelki problémával, vagy pszichés elakadással. A kezelés is mindig több irányból történik, mert nem csak a testet kezelik, hanem módszereket adnak arra vonatkozóan is, hogy hogyan lehet a lelki folyamatokat is támogatni. A probléma forrását a testi-lelki harmónia megbomlásában látják. A különböző testi tünetekre és betegségekre, mint jelzésekre tekintenek. A transzperszonális pszichológia is támogatja ezt az irányzatot, mert a cél a megbomlott energiaháztartás helyreállítása, ami nem működhet csak testi szinten.
A betegségeknek két nagy csoportja van keletkezési mechanizmusuk szerint:
- A konverziós tünetképzés esetén a betegben valamilyen lelki konfliktus keletkezik, melynek feloldási kísérlete gyanánt szimbólum jellegű tünet jön létre. Ilyen módon bénulások, hányás, fájdalmak és érzékszervi funkciózavarok: vakság, süketség jöhetnek létre.
- A funkcionális szindrómák (tünetegyüttesek) esetében a beteg feltűnő, diffúz, több szervet érintő, össze nem illő panaszokkal jelentkezik, melyek hátterében a legsokrétűbb kivizsgálás sem tud szervi eredetet feltárni. A beteget könnyen megbélyegzik, hogy csak nyavalyog.
Hogyan kapcsolódik ehhez a Bowen technika?
A kezelés során nem betegségeket kezelünk, hanem a megborult egyensúlyi állapotot harmonizáljuk. Az emberre egységes egészként tekintünk, így nem csak a tünetekre fókuszálunk. Mivel a kezelések hatására a testben keletkezett és eltárolt feszültségek oldódnak, ez kihatással lesz a lelki állapotokra is. A szervezetnek meghagyjuk, hogy saját intelligenciáját használva rendezze testi és lelki elakadásait.
A kisfiú válla naponta kiugrott!
Olvasd el, hogyan segített a Bowen technika visszaszerezni a játék örömét, a mozgás szabadságát! – méghozzá fájdalommentesen!
A 10 éves kisfiú már el volt keseredve, amikor a legkisebb erőfeszítésre is kiugrott a helyéről a rakoncátlan ízület. Oda volt a játék önfeledt öröme, mert a kiugró váll már naponta gondot okozott. Mára ez már csak a múlté!
Jelen oldal üzemeltetője a jogvédett tartalmakat, ezen belül, de nem kizárólagosan a Bowen® és a Bowtech® logót a BTAA és BTAE, illetve ezen szervezetek magyarországi képviselőjének engedélyével használja.
