Alagút szindrómáról akkor beszélünk, amikor a test izmai, szalagjai, csontjai által alkotott hasadékban (az „alagútban”) lévő idegek nyomás alá kerülnek; zsibbadást, érzéskiesést és fájdalmat okozva. A betegség leggyakrabban a kéztőnél alakul ki, de megjelenhet a könyökben, lágyékhajlatban, a karfonat körül, a térd alatt vagy a lábháton is.

A kéztőalagút szindróma esetében a középső ideg áll nyomás alatt a kéz csuklójában található alagútban.

Ilyenkor a csukló csontjai közötti, szűk, alagútszerű mélyedésben futó inak megduzzadnak és leszorítják az alattuk lévő ideget.  Ez az ideg a nyaki gerincből érkezik, végigfut a vállon, a hónaljon, a könyökön és a csuklónkon is, melynek következtében az ideg által ellátott terület zsibbadni kezd.

A betegség leggyakoribb oka az, hogy a kéz vagy a csukló túlterhelt, vagy ismételt mozgásoknak van kitéve, esetleg hosszabb ideig tartó kényszerhelyzetben van, például ha egész nap a számítógép előtt ülünk.

A legtöbb ember akkor érzi leginkább a kéztőalagút szindróma hatásait, amikor ökölbe szorítja a kezét, vagy megfogja a tárgyakat.

A kéztő alagút szindróma tünetei

• hüvelyk, a mutató és a középső ujjak zsibbadása, bizsergése
• egyre élesebb fájdalom
• érzékelési-és tapintási zavar
• az ujjak és a tenyér gyengesége, elerőtlenedése
• duzzadhat, nyomásérzékeny csukló
• fokozódó fájdalom mozgatáskor (elsősorban hátra hajlításakor), mely gyakran az alkarba, valamint a vállak és a nyak felé sugárzik

A betegség előrehaladott állapotában a kéz és tenyér kisizmai is sorvadni és zsugorodni kezdenek, a kéz szorítóereje nagyon lecsökken, funkciója leromlik, és már a mindennapi tevékenységeinknél is használhatatlanná válhat.