Az élet első kezdeményei valamikor réges-régen a vízben alakultak ki, de az évmilliók alatt történő evolúciós folyamatok során sem távolodtunk el igazán tőle. A két hidrogén- és egy oxigénatom kapcsolatából kialakuló vízmolekula sokasága ad teret és támogatást a földi létformák sokféleségének.

Csakhogy lássuk mennyire függünk tőle, – az orvostudomány mai állása szerint az ember két-három napnál tovább nem élheti túl a vízhiányt. Ismert tény, hogy az újszülöttek kb. 75-80%-át a felnőttek testének kb. 60-70%-a víz képezi. Az emberi szervezetben jelen lévő víz nem egységes tömegként van jelen, hanem ún. vízterekben oszlik meg. A szerveket, szöveteket tekintve sem egységes a víz szervezeten belüli eloszlása. Kiemelkedően magas, 90 % fölötti víztartalommal jellemezhető a gerincvelő, az agy és a szem, de számos más szerv és szövet is 70 % fölötti víztartalommal rendelkezik. A nemek tekintetében is vannak eltérések a férfiak javára. A kor előrehaladtával a szervezet víztartalma fokozatosan csökken.

A víz szerepe a szervezetben:

• Biztosítja a vérkeringést
• Szabályozza a vérnyomást
• Segít az egészséges sav-bázis egyensúly megtartásában
• Részt vesz a tápanyagok szállításában, felszívódásában
• Segíti a bőrt védőfunkciójának ellátásában
• Védi a nyálkahártyákat a kiszáradástól
• Elősegíti az ízületek mozgását és karban tartja a kötőszöveteket
• Méregtelenít
• Szerepet játszik a testhőmérséklet szabályozásába
• Segíti az optimális energiaszint megtartását

Mivel a bemenő és a kimenő folyamatok bennünk is működnek, ezért nagyon fontos a megfelelő folyadékpótlás. Azonban az emberek többsége könnyelműen veszi ezt a tényt. Az emberi szervezet naponta átlagosan majdnem 2,5 liter vizet veszít, amit a bőr izzadásával, párolgással, kilélegzett levegővel, széklettel, vizelettel engedünk el. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság ajánlása alapján mérsékelt aktivitás és külső hőmérséklet mellett a felnőtt nők folyadékszükséglete 2 liter/nap, a felnőtt férfiaké pedig 2,5 liter/nap. Ez a mennyiség magában foglalja az összes italból és ételből bevitt vízmennyiséget. Más szakirodalmak szerint minden 10. kilogrammra fél liter folyadékot kell számolni. Természetesen a nyári időszakban és komolyabb fizikai igénybevétel esetén ezt a dózist emelnünk kell.

A nem megfelelő mennyiségű víz bevitelnek köszönhetően számos egészségügyi probléma alakulhat ki. A teljesség igénye nélkül:

• Szomjúság
• Türelmetlenség
• Emelkedő pulzusszám
• Émelygés
• Szédülés, fejfájás
• Magas vérsűrűség
• Izomgörcsök
• Érzéketlen, ráncos bőr

Mikor és hogyan igyunk vizet? – Víz szerepe

• Az ősi gyógymódok akár fél liter víz elfogyasztását is javasolják éhgyomorra. Már az is sokat segít, ha két-három deciliternyit elfogyasztunk. Ez hozzájárul a belső szervek és mozgásrendszer működésének beindulásához és működéséhez.
• Minden főétkezés előtt egy fél órával, ami elősegíti és előkészíti az emésztést, de főétkezés után 2 óra hosszat, ha tehetjük, ne együnk vagy igyunk semmit.
• Ha éhségérzetünk van, mert lehet, hogy valójában csak szomjasak vagyunk.
• Lefekvés előtt az alvás közbeni agyvérzés és a szívroham kiküszöbölésére.
• Napközben minden órában egy jó kortynyit. Így folyamatos a folyadék utánpótlás a sejtek számára is.

Az ásványvizek a többségében egészségesek, azonban ezek csak alkalmankénti fogyasztásra lettek kitalálva. Mivel a szükségesnél magasabb arányban vannak egyes ásványok, amik folyamatos fogyasztás mellett problémákat okozhatnak például vesekő, vagy az ízületi problémák formájában. Nyáron a nagyobb mennyiségű ásványi anyagot tartalmazó vizeket fogyasszuk a magasabb hőmérséklet okozta párolgás és izzadás miatt, mint télen.

A szénsavas víz létrehozásához a vízben széndioxidot oldanak fel – így kerülnek a vízbe a buborékok. Azonban semmilyen más hatása nincs a vízre, nem lesz tőle magasabb a kalória- vagy cukortartalma. Az egyik legkomolyabb egészségügyi probléma, amit a szénsavas víz okozhat, a puffadás és a gázképződés, de ez sem jelentkezik mindenkinél. Az arra érzékenyeknél a szénsavas víz gyomorégést okozhat.

A víz nemcsak belsőleg, hanem külsőleg is hatással van ránk. Leginkább a gyógyászathoz kapcsolódóan alakultak ki különböző terápiák. A gyógyvizek minősítő eljáráson átesett vizek, melyeknek bizonyítottan orvosi-gyógyászati előnyei vannak. A termál- és gyógyvizek kémiai hatásukat a bennük oldott ásványi anyagok bőrön keresztül történő felszívódása révén fejtik ki. Az ásványi anyagok bekerülnek a vérkeringésbe, nyirokerekbe, hatnak az idegrendszerre, az immunrendszerre. E mellett számos hidroterápiás gyógymódot is kifejlesztettek, melyek a víz fizikai hatásait használják ki.

A víz szerepe: A Kneipp-kúra központi eleme a vízkúra, de helyet kap benne a mozgás, a fitoterápia és a táplálkozás és a testi-lelki egyensúly rendezése is. Általános hatásai, hogy javulnak a funkcionális betegségek, és javítja a vegetatív szabályozást. A vízkúra lényege azon a feltevésen alapul, hogy a bőrön keresztül különböző hőfokú vízzel a legváltozatosabb ingereket lehet kiváltani. A vízkezelések a bőrön keresztül az idegrendszerre hatnak. Összhangba hozzák a szívműködést, az anyagcserét, a vérkeringést, a légzést, az immunrendszert és a mirigytevékenységet. Segítik a bőr megtisztulását, kiválasztó funkcióját és a lelki egyensúly kialakulását. A hidroterápia nagy előnye, hogy a legtöbb esetben a páciens egyedül is alkalmazhatja. Ma a wellness-létesítményekben többnyire a taposó fürdőt és a váltófürdőt, illetve váltó leöntést kínálják.

A víz szerepe: Súlyfürdő célja, hogy a gerinc csigolyáit egymástól eltávolítsa így a gerincet megnyújtsa, mindezt víz alatt. A víz felhajtó ereje ellazítja a testet és az önsúly, valamint az alkalmazott súlyok kíméletesen nyújtják a gerincet, az ideggyökök felszabadulnak a kompresszió alól.

Tangentoros kezelés, vagy víz alatti vízsugármasszázst általában kádban, ún. tangentor készülékkel végzik. A kezelési idő átlag 20–30 perc. A kezelés kiterjedhet az egész testre, vagy csak egy adott testrészre. Történhet felmelegített vízzel vagy termálvízzel, melynek hőmérséklete 34–37 C°-os. A beteg ellazulva fekszik a kádban. Megfelelő víznyomással (0,5–2 atmoszféra) és távolságról, a vízsugár nyomásának szabályozásával és annak fokozatos emelésével végzik a kezelést.

Ezen eljárásokon túl még skót zuhany, különböző borogatások, pakolások, lemosások, leöntések is a vízkúrák családjába sorolhatóak. A vízkúrákat belsőleg is végezhetjük különböző gyógyvizekkel, melyek speciális összetételükkel az adott megbetegedéscsoportra hatnak, pl. Hunyadi János, Ferenc József keserűvíz, Csevice, Salvus-víz.

Az előzőek alapján megállapíthatjuk, hogy a víz, mint létünk egyik nélkülözhetetlen eleme, részt vesz a tesi-lelki egyensúlyunk biztosításában, ezért fontos, hogy tudatosan figyeljünk a folyadékutánpótlásra és ha már nagyon kimerültünk, vegyünk egy jó fürdőt!