Az ördög a részletekben rejlik, mondja a közmondás és ezekből a részelemekből épül föl az egész. Az emberi lény is így áll össze. Bár szeretünk mindent a legegyszerűbb építőkövekre lebontani, mert azt gondoljuk, hogy azzal majd megismerjük az egész működését. Ez egy bizonyos pontig el is visz minket, de az egységet csak úgy tudjuk meglátni, ha az alkotórészeket nem elkülönülten, hanem egyszerre szemléljük.

A mai világ talán a nagy információáradat közepette arra terel minket, hogy mindig csak egy dolgot ragadjunk ki az egészből. Tulajdonképpen nem is igen tudunk többet, mert fizikailag nem tudjuk földolgozni a nagy sokaságot. Bár keressük a harmóniát és az egyensúly összhangját, de erről is azt gondoljuk, hogy ha egyoldalúan közelítjük meg a dolgokat, kvázi egy dologban profin helytállunk, akkor az majd elvisz a végső megnyugváshoz.

Azt gondoljuk, hogy az egészségünkre is igaz. Ha az egészség kerül szóba, mindenkinek rögtön a teste és a fizikai megnyilvánulása jut először eszébe. Az egészség definíciója az idők során számos változáson ment keresztül. A korai időszakokban a betegség hiányaként leírt állapothoz képest, a WHO 1948-as definíciója már egy tágabb szemszögből közelíti a dolgokat, mely szerint az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota és nem csupán a betegség vagy a fogyatékosság hiánya. A témához szorosan kapcsolódik a jóllét fogalma, ami a mentális egészség egyik jellemzője, és az életminőség, amely a belső és a külső környezet jellemzőit tartalmazza.

Lelki harmónia, egyensúly a környezettel

Az egészség több dimenziós modell, melybe nem csak a fizikai állapotunk, hanem a lelki egészségünk, mentális, tudati képességeink, az érzelmi világunk és a másokkal való kapcsolati minőségek is beletartoznak. Alternatív gyógyászat szempontjából a fentieket és a tradíciókat is figyelembe véve az egészségre, mint egyensúlyi állapotra fókuszál, ami ráadásul dinamikusan változik. A dinamikusság a változékonyságra utal, mely szerint ez nem egy fix állapot, hanem ennek fenntartásához tudatosságra és célirányú cselekvésekre van szükség.

Fontos az ember betegséghez való viszonya is. Ha nem csak elszenvedőként éljük meg a betegségeket, hanem mint jelzés tekintünk rájuk, akkor tudatosan tehetünk lépéseket a gyógyulás és a fejlődés irányába.

Test
Ha csak a test igényeivel foglalkozunk, mértéktelen evés-ivás és mozgásszegény életmód, akkor az előbb-utóbb betegségek kialakulását fogja eredményezni úgy, mint magas vérnyomás, cukorbetegség stb. Ugyanez vonatkozik arra is, ha a sportot és az izomfejlesztést visszük túlzásba, mert egyrészt lemerül a fizikai test és mivel a belső tartalom fejlesztése is elmarad egy idő után a kiégés nyomait fedezhetjük föl magunkon.

Lélek
A lelki harmónia is kényes egyensúlyon billeg. Az is helytelen úton jár, aki csak az intellektuson dolgozik, gondolkodik, rágódik, vagy épp az érzelmei irányítják és nem tudatosan éli az életét, valamint nem ad helyet a szellemtől származó intuícióknak, felismeréseknek és még a testét is elhanyagolja. Ebben az esetben vagy a saját érzelmei, vagy a gondolatai gyűrik maguk alá.

Szellem
Ennek a túlsúlyozása szintén zsákutca, mert az sem működik, hogy reggeltől-estig egy helyben ülök és meditálok, lemondok a családi-társas életemről és kivonulok a fizikai világból. A testemmel sem foglalkozom egy magas szintű szellemi állapot érdekében. Gyakran pszichés zavarok alakulnak ki.

Életkörülmények
Mindezekhez hozzájárulnak az életkörülményeink megfelelő szintű biztosítása és a környezetünk, emberi kapcsolataink ápolása. Amennyiben ezekkel sem törődünk megfelelőképpen, akkor ezek a fentiekkel összekapcsolódva szintén a harmónia megborulásához vezetnek.

A testi, lelki harmónia egységéért

Mivel a természetben minden az egyensúly összhangjára törekszik és ez alól mi sem vagyunk kivételek, ezért törekedjünk a középútra. Mindent a megfelelő mennyiségben, helyen és időben és ekkor válhatunk kiteljesedett emberi lényekké, ami összhangban van magával és a világgal is.

Ha úgy érzed, hogy nem vagy kiegyensúlyozott és valami zavar van benned, akkor várlak!